Érdekes helyzetbe kerültünk az első versenyhétvégéjén a 2011-es Gyorsasági Országos Bajnokságnak, ahol Tim Gabi ismét a Suzuki Bio Kupában versenyez. A felkészülési teszteken Gábor kiemelkedett a mezőnyből, a legjobb időket autózta, minden okunk meg volt arra, hogy reménykedjünk a rajtelsőség megszerzésében.
A Toyo, amely a gumiszállítója a sorozatnak, sajnos súlyos veszteségeket szenvedett a japán katasztrófában. Nemcsak a gyárukat érte komoly károsodás, a kikötőkben álló hajók is elvesztek a cunami következtében. Egy régebbi szállítmányból maradt gumik mennyisége kevés lett volna a verseny lebonyolítására, emiatt a rendezőség úgy döntött, hogy a hátsó tengelyre a megmaradt BMW Challenge-s gumikat szerelik, amik egy cm-el szélesebbek.
Ezeket az időmérés előtt kellett felszerelni, így ezeket mi nem tudtuk tesztelni, lényegében hasra ütésre állítottuk be az autót. Olyan is lett… Gábor az egész időmérést végig szenvedte, közel sem tudta azt a teljesítményt bemutatni, mint a teszteken. Sokáig a 2. helyen állt, de az edzés végére rossz irányba állítottuk a guminyomást, és amíg mindenki javítgatott az eredményén, Ő képtelen volt, így végül 3. helyen zárta az időmérést. Nem baj, nem rossz ez, de azért nem az első hely, és nem jár a plusz pont.
A délutáni első versenyre nemigazán tudtuk, hogy mit kéne állítani, picit módosítottunk, de nem voltunk biztosak a dolgunkban, ezt tényleg ki kellett volna tesztelni. A versenyen Gabi autójába került az élő onboard kamera, így mindenki láthatta, ahogy az egész versenyt végig küzdötte, az autó borzalmasan elpattogott a gyors kanyarokban, és az egyenesben is hátrányban volt. A rajtnál kicsit beragadt, ez elég volt Bárkovicsnak, hogy elé kerüljön, és innen talán az első olyan futamot láthattuk, ahol nem történt előzés az élmezőnyben. Az első négy pilóta, Ficza, Bittmann, Bárkovics és Tim Gabi totál egyforma köröket autózott, nem változott a helyzet.
A negyedik hely azt jelentette, hogy vasárnap az 5. helyről indult Gábor, és amit nagyon nem szerettünk volna, szakadó esőben. Nem tudom miért, gokartban igazi esőmenő volt Gabi, de a Suzukival nem érzi, nem szereti. Nos, ha eddig vakartuk a fejünket a gumibeállítás terén, akkor most végképp elvesztettük a fonalat. Állítgattunk, okoskodtunk, Ozé (versenymérnök) sokat segített, ilyenkor hatalmas előny a tapasztalata.
Nem tudom, hogy miért is pontosan, de Safety Car mögül indult a verseny, pedig azért ennyire nem volt drámai a helyzet. Igaz, esett, de közel sem annyira, mint például tavaly Pannóniaring-en. Kár, mert így esély sem volt előzni a rajtnál. A sorrend megmaradt, Gabi ötödikként jött el, kicsit beragadva Elekfy Witold mögé, aki rutinosan védekezett.
Az élen eközben csapattársunk, Major Benedek autózott, és szépen kezdett elnyúlni a mezőnytől. Gabi nagy nehezen átküzdötte magát Elekfy-n, és mint egy varázsütésre, elkezdett végre autózni. Szórta a legjobb köröket, és rohamosan jött föl az élmezőnyre. Előbb elment Tőzsér Áron, majd a csapattárs Ballai Máté mellett, és végül felért a második helyre. Mivel Major Benedek is csapattárs, Ő is hamar belátta, hogy mindkettejüknek árt ha belemegy egy csatába, könnyű előzés volt.
Gabi innen az első helyen autózta át a versenytávot, előnye 4 mp-re nőtt, amit az utolsó körig meg is tartott, ahol egy kicsit kiengedett már, de így is könnyedén megtartotta az első helyét az ekkor már második helyen érkező Bárkovics Zoltán előtt.
A tavalyi évben sikerült egy győzelem, de idén egyből ezzel kezdtünk, innen természetesen nem szabad elbízni magunkat, koncentrálni kell, és meg kell nyerni a bajnokságot.