Nem, a cím nem clickbait, tényleg egy hetedik hellyel és egy dobogóval zártuk a magyarországi Clio Cup Europe fordulót. A második futamon sikerült a hetedik helyre feljönni, valamint a Challengers Cup-ban harmadik lettem, így kupát is kaptam. Utólag! Elmesélem mi történt.
Az előzmények
Az idei bajnokságra úgy szerettünk volna odaállni, hogy az egész szezonra megvan a költségvetés. Tavaly év végére kb.18-20 Mft kellett volna a saját megtakarításunk mellé, és meglett volna az egész szezon, 12 plusz gumival és teszttel. Nem sikerült. Elkeserít, hogy ekkora összeget nem lehet előteremteni itthon támogatóktól. Versenyről-versenyre nevezve jóval kedvezőtlenebb az összeg. Sokkal.
DE! Az adományozási program tovább működött. Igaz, nem annyira, mint 2022-ben, mikor több százan álltak mögém, hanem átalakult. Egy kemény-mag hónapról hónapra küldött adományt, volt aki 6-7x is. Sikerült a Mabanol magyarországi forgalmazóját, a Miroil Kft.-t magunk mögé állítani, de a hazai versenyre a tavalyi „csodatevő” SZB Bádog Kft. is visszatért, érkezett a ToyoTeam Garage és a SpuriNeked is újra feltűnt az autómon. A sorozat szervezője, az Alpine is segített, főleg a rommá tört autóm helyre állításában, ami jól jött, de így se volt olcsó.
A legnagyobb támogatóim továbbra is TI voltatok és vagytok, az adományozók. És nem utolsó sorban a családom, akik emberfeletti odaadással álltak mögém, túlórákkal, mellékállással.
A végeredmény, hogy ott voltam ismét a Hungaroringen, a Clio Cup Europe EB sorozatának idei harmadik versenyén. Veletek!
Ezzel az autóval nem stimmel valami
Félreértés ne essék, nincs akkora baj a kocsival, de itt, a Hungaroringen már tavaly is folyamatosan „szívatott” és ez most sem volt másként. Az első edzésen, régi, kopott gumikon, koszos pályán, egy nagy hibával (3-4 tized) is simán futottam 2:06 majd 2:05-ös köröket. Úgy, hogy a 30 perces edzés folyamán nem lassultam, hanem gyorsultam, az utolsó körben futottam a legjobb körömet. Kilencedik lettem. A hiba nélkül 5-6. hely lett volna.
A második edzésen felkerültek már idei kopott gumik, valószínűleg azok, amik Monzából megmaradtak. Az autó úgy reagált a jobb gumikra, hogy lassultam, 2:06.984 volt a legjobb köröm, azaz egy másodpercet estem vissza, igaz, jóval melegebb volt ekkor, a motor pedig azt nem szereti. De az élmezőnyben csak 2-3 tized lassulást láthattunk. A későbbiekben sem tudtam azt az időt produkálni, mint az első edzésen, sőt! Még a tavalyi hétvégén is gyorsabb voltam, mikor először ültem az autóba!
Nem tudtunk mit tenni, megpróbáltunk a beállításokkal elmenni szélsőséges irányba, amivel kevésbé terhelem az első tengelyt, azaz olyan túlkormányzottra lett tekerve az autó, hogy elvileg már az első körben háttal kellett volna érkeznem az első kanyarba.
Nem ez történt. Igazából nem történt semmi, hisz a szombati időmérő edzésen már az első gyors köröm megkezdésekor tönkrement a nagynyomású üzemanyag pumpa. Ezzel én be is fejeztem az időmérést. Utolsó, 25. hely. Úgy, hogy nem tudtuk, hogy a beállítások működnek, vagy sem.
Benne voltunk ismét az erdőben.
A legtöbb pozíciót javítottam
Az első versenyt az utolsó helyről kezdtem, a 25. pozícióból. Be is aludtam a rajtot, későn vettem észre a lámpát ami mellettem is volt, és rajtvonal meg messze volt, nem láttam. Nem volt gond, a féktávra utolértem a mezőnyt, majd viszonylag gyorsan előrejöttem a 18. helyre, ám ekkor mintha falnak ütköztem volna, az autó egyszerűen nem fordult. Az első gumikat túlmelegítettem.
Próbáltam azért ott lenni a középmezőnyön, de nehezen ment. Előttem többen is küzdöttek egymással, az egyik versenyző az „Alesi” kanyarban besokallt, lecsúszott az ívről és mikor mellé értem bejött elém. Rajtam forgatta ki magát és csapódott a falba. Nem tudtam mit tenni, mögöttem is voltak, nem volt hova mennem. Sajnálom.
Emiatt bejött a Safety Car, ami megmentette a futamot, hisz visszahűthettem a gumik. Újra tudtam támadni, két helyet javítottam, majd egy büntetés után a 15. helyen végeztem.
Ezzel sok baj nem is lett volna, az eredménnyel elégedett vagyok, de a legjobb köröm 1,2 mp-cel volt lassabb, mint a futam győztesé. Akik szintén végig ütötték vágták egymást, így arra sem foghatom, hogy én mezőnyben mentem. Az autóm egyszerűen nem azt csinálta, amit szerettem volna.
Közepes időmérő edzés majd remek második verseny
Tovább csavartuk az autót, hátha meglesz az áttörés. Nem jött. A második időmérő edzésen ugyan kicsit jobb volt a kocsi, 2:06.016-os idővel a 11. helyre kvalifikáltam magam, de közel egy másodpercre voltam a pole-tól. Ezzel belekerültem a daráló közepébe.
A verseny rajtja jól sikerült, feljöttem a 9. helyre, de Alejandro Schipf simán lelökött a pályáról, majd kiszélesítve a pályát megelőzött, ezzel két helyet is buktam, vissza a 11. helyre. A harmadik körben elkaptam Cimenes-t, nem voltam finom vele, kicsit emlékeztetve Monzára (Ő rakott a falba). Nem bosszú, csak egy intés, hogy emlékszem ám.
A hatodik körben végre utolértem a bolyt, de olyan adok-kapok ment, amibe nem akartam belemenni, mert pont olyan pilóták pofozkodtak, akikről tudom, jobb elkerülni a kontaktokat. Ebből rosszul jöttem ki, mert megelőzött Franca, de sikerült visszavennem a helyem.
Sajnos az összes előttem lévő pilóta folyamatosan elhagyta a pályát, amire azt gondoltam majd büntetést kapnak. Én jó fiú voltam, nem mentem szabálytalanul, de ez persze lassabb. Végül senkinek nem osztottak büntetést. Ezt nem értem, az eddigi versenyeken röpködtek az időbüntetések.
Az utolsó körökben továbbra is Alejandro Schipf volt aki mindent megtett, lelökött a pályáról, szélesített, végig rendkívül agresszív volt. Az utolsó körben teljesen elborult az agya, újra nekem jött, majd megunta és simán levágta a sikánt és megelőzött. Tudtam, hogy a 7. pozíció az enyém, csak ki kell várnom a hivatalos eredményt.
Így is lett, este 10-kor érkezett a végeredmény, büntetést kapott (1 másodperc) amivel én lettem a hetedik, és a Challengers Cup*-ban a harmadik, azaz mehettem át hozzá a trófeámért. Nem örült.
*A Challengers Cup-ban azok a pilóták értékelődnek, akik még nem voltak bajnokok, nem nyertek futamot. Remélem hamarosan már nem csak itt értékelnek kupával:)
Összességében a 15. és a 7. hely nem annyira jó, de nem is rossz. Titkon dobogóban reménykedtem, de nincs meg a Hungaroringen a tempónk. Hogy ez most az autó, a beállítás, vagy az én vezetési stílusom, nem tudom. Bár, ha most rá kéne vágnom, azt mondanám, ez a kocsi már elfáradt. Első szezonos, közel négy éves, már kapott mindent.
A lényeg, ismét ott voltam a rajtrácson. Hogy ez idén még megismétlődik, nem tudom. Minden tartalékunk feléltük. Remélem hamarosan újra versenypályáról jelentkezhetem be. A támogatói oldalam tovább él, és pólók vásárlásával is adományozhattok. Lesznek majd újak is.
Amint lehet, és találunk autót, élményautózás is lesz azokkal akik adományoztak nekem.
Köszönöm mindenkinek ez a felejthetetlen hétvégét.