Emerico beszámolója az első futamokról
Na de inkább nézzük, mi is történt a hétvégén a srácokkal… Sajnos még a kocsiban jött a hír, hogy a délelőtti időmérés nem jól sikerült Gábornak, a motorral valami gond van, és csak a 18. helyet szerezte meg a 28 fős mezőnyben, igaz a hátránya mindössze 3 tized másodperc. Sajnos ez előre vetítette az egész versenynapot, hisz a pálya nem az előzési pontjairól híres.
Mindenesetre megmutatták, hogy mi is a gond a motorral, egyszerűen nem pörgött ki az elvárt 13.500-as fordulatszámra, 12.700-nál ledadogott. Gábor elmondása szerint vagy 2-3 tizedet kap az egyenesben, és egyenlőre nem is találták a hiba okát.
Eközben elindult az első SIMCo-s érdekeltségű futam, Gianni a 2. helyről indult a Rotax Max Masters-ben, így kíváncsian vártam a futamot. Sajnos elég kevés nevező volt a kategóriájában, mindössze 9-en vágtak neki az első versenynek.
A rajt utáni balesetet ugyan sikeresen megúszta, az első kör végén a 4. helyen haladt, de folyamatosan lassult, és végül ki kellett állnia. Állítólag valami elektronikai hibája volt. Így sajnos a délutáni nagy döntőn az utolsó helyről indulhatott.
A második futam amit megnéztem, a Rotax Max Junior volt, melyben két pilóta is SIMCo-s, Kancsár Ferenc a második helyről, Ferencz Márk a 7. helyen indult a 12 fős mezőnyben. Itt sem úszta meg a mezőny baleset nélkül, Feri gond nélkül eljött az első helyen, ám Márk benne volt a sűrűjében, és a karambolban megsérült a keze, és bár sokáig tartotta magát a 7. helyen, végül feladta a küzdelmet.
Kancsár Feri az első kör végén tehát már az első helyen haladt, közvetlenül a nyomában csapattársával, de a leintésig tartotta az íveket, és a lehelettnyit lasabb motorral is első helyen ért célba.
Nem volt más hátra, visszanéztem a boxba, ahol Gáborék továbbra is lázasan bütykölték a motort, de az nem akart jobban pörögni, így bár tudtuk, nagyon kicsi az esély az előre lépésre, bíztunk egy jó rajtban, hisz a pályán igen nehéz előzni.
A depoban a látvány teljesen megváltozott, a 28 fős királykategória igencsak impozáns látványt nyújtott. Rengeteg külföldi pilóta volt a rajtrácson, hisz ez zona kupa is volt egyben. Pár fiatal srác arcán pici rémületet is láttam, ekkora mezőnyben nagyon kemény lehet az első kanyar.
Reménykedtünk a jó rajtban, de már az első kanyar hatalmas balszerencsével kezdődött, hatalmas porfelhőből Gábort láttuk visszaevickélni. Sajnos kirakták a lökdösődésben, így az utolsó helyről kezdhette a felkapaszkodást.
Viszonylag hamar felzárkozott, és a 4. körben már az utolsó boly mögött ment, sajnos saját szemünkkel láthattuk, amire egész hétvégén Gábor panaszkodott. A kanyargos, belső részeken teljesen felzárkozott a mezőnyre, ám a célegyenesben ahol előzésre lehetett volna esélye, a motor belassult, és a többiek állva hagyták.
Sajnos a 18. rajthelyen így nemhogy javítani nem sikerült, a 20. helyen fejeztük be a versenyt. Visszaérve a boxba először elkeseredés, majd a „csakazértis” lett úrrá rajtunk. A Visual Motorsport, és még jó néhány csapat tagja a gokart körül legyeskedett hátha rájön a hibára, Mirko sorban hozta a csere alkatrészeket, de semmi nem bírta jobb teljesítményre a motort. Én közben visszanéztem a második futamokra.
Gianni tehát az utolsó helyről indult a Rotax Max Masters kategóriában, amit egy jó rajtal, és igazán jó versenytempójával lassan egy 4. helyre javított.
Kár belegondolni, mi lett volna, ha nem megy tönkre a gokart az első versenyen. Én azért belegondoltam, és szerintem győzhetett is volna, ha szerencséje van.
Kancsár Feri viszont magabiztosan várta a Rotax Max Junior második futamát, hisz első helyen állt, míg Ferencz Márk eléggé el volt kenődve, fel akarta adni, de végül rajthoz állt.
Feri lemásolta az első futamát, és csapattársát ugyanazzal technikával végig maga mögött tartotta. Újabb rajt-cél győzelem! Márk futama is jól sikerült, az utolsó helyről 6. poziccióban intették le.
Végezetül ismét Tim Gabiék jöttek, ezúttal a 20. helyről indulva. Lényegében a helyzet még roszabb volt, mint az első futamon. Szerencsére a rajt most jól sikerült, és Gabi tudta tartani a tempot az előtte lévő bollyal.
Szinte körönként tudott előre lépni egy helyet a kanyargós részeken, és amennyire lehetett védekezett az egyenesben. Valamivel már jobban pörgött a motor, az egyenesben még lassabb volt a többieknél, de ahhoz elég hogy tudjon védekezni.
Nagyon nagy csatában végül sikeresen előre jött a 15. helyre, de a 14. helyen álló már kemény falat volt, az utolsó 3-4. körben nem tudta sikeresen támadni Gábor az ellenfelét. Nekem ez a futam egy győzelemmel ért fel, mert végre villant a „mi fiunk” és ismét csak abba gondolok bele, hogy „mi lett volna ha”…
Emerico