Burkus Egonnal, a GFS Motorsport vezetőjével már legalább 3-4 éve beszéltük, egyszer kipróbálnám a Lotus Exige V6 Cup-R versenyautót. Most lehetőséget kaptam! Egyből mély-vízbe kerültem, ismeretlen pályán, ismeretlen autóval és gumikkal az időmérő edzésen kezdtem az ismerkedést. De végül minden jól sikerült.
Az új hazai versenypálya, a Balaton Park Circuit számomra teljesen ismeretlen volt, be kell vallanom, szimulátoron sem gyakoroltam be, mert nem találtunk megfelelő minőségű verziót, pláne nem hardcore szimulátorhoz. Onboard videók alapján azért az megvolt, hogy merre megy a pálya. Az ideális ívek megtalálása nagy feladat, mert ezen a pályán sok kanyart többféle képen is meg lehet csinálni. Ráadásul karrierem lényegi részét első kerekes autóval teljesítettem, így eltartott 4-5 körig míg összeraktam fejben mit is kell csinálni. Szerencsére hamar tanulok pályát, de az egész hétvége során fejlődtem. A pálya egyébként nagyon jó, de még mindenkinek tanulnia kell, mert trükkös.
Az autó ismeretlen volt számomra. A beszállás sem volt könnyű feladat. Lehet, képeken nem jön át, ez a kocsi pokolian alacsony. Lényegében formula autóhoz hasonló az üléspóz és a magasság. Eltartott egy darabig mire megszoktam, hogy ennyire kevés helyem van a kocsiban.
A Lotus Exige V6 Cup-R teljesítménye lenyűgöző. Soha nem mentem ennyire erős autóval. Kb. 370 LE és 400 NM. Azonban nem slick gumikra tervezték, hanem úgynevezett semi-slick gumikon fut. Teli slick nem kerülhet fel rá, mert ahhoz az autó több részét át kéne alakítani.
A semi-slick gumik előnye, hogy szinte azonnal megvan a működési hőmérséklet, de természetesen közel sem akkora a tapadás mint teli slick gumikon. A túraautós mezőnyben rajtam kívül mindenki slickeken volt, így ésszel kellett menni, féktávokon elég nagy hátrányom volt. Az autómra három éves gumik kerültek fel, újjal se lettem volna sokkal gyorsabb, kár lett volna erre pénzt kiadni.
Összesen 10 autó nevezett a balatoni hétvégére a túraautók között, amire rávághatjuk, hogy nem sok. Azonban úgy alakult, hogy a három Clio Cup autón kívül, mindenki közel azonos tempóval bírt, így a versenyek igen izgalmasan alakultak. A TCR-es autók voltak főleg az ellenfeleim, én egyenesben gyorsabb voltam, Ők a kanyarokban és főleg féktávon. A Porsche 991 GT3 Cuppal induló Adam Konopka-val is tudtam küzdeni, ami meglepett, mert azért az jóval erősebb autó. Az idősebb Konopka egy LMP3-as autóval más dimenzió volt, lényegében mindenkit lekörözött a 25 perces versenyeken.
Az első időmérést szolidan kezdtem, hisz az autót és pályát sem ismertem. Folyamatosan mentem, amihez az is kellett, hogy a GFS egy tökéletes autót adott, nem kellett semmivel sem foglalkoznom. 1:48.639-es körrel végeztem az időmérőn, sok maradt benne, de semmit nem kockáztattam. 7. hely az első versenyre. Egyszer azt mondta nekem egy ismert és tapasztalt versenyző, hogy alulról kell építkezni. Lehet felülről is, csak az drága. Így körről körre emeltem a tempón és kerestem a határaimat.
Az első futamon felrajtoltam az ötödik helyre, majd egy kiesés miatt a negyedik helyen tudtam végig védekeznem az egyik TCR-es Cupra ellen. Egyenesben gyorsabb voltam, nem tudott megtámadni. A versenyen javítottam a legjobb körömön, már 1:48.086-nál állt meg a stopper.
A második futamon felrajtoltam a második helyre, ami engem is meglepett, mert gördülő rajtjaink voltak, ahol a hátsókerék hajtás nem akkora előny. Két TCR-es autó, Hatvani Bálint és Petr Cizek elkapott utána, de összementek és visszavettem a második helyet. A verseny feléig tudtam tartani a kisebbik Konopkát, de végül elment mellettem a Porsche pilótája. Harmadik helyen értem célba, kivédekeztem a TCR-es autókat. A második futamon már sikerült 47-es köröket menni folyamatosan.
Vasárnap egy újabb időmérés következett, hátulra jobb gumik kerültek, de ez nem segített, alul-kormányzott lett a kocsi. Így is sokat gyorsultam, 1:47.424-es idővel a harmadik lettem. A két Konopka már nem indult, így maradt a Lotus vs TCR küzdelem.
A harmadik, egyben utolsó versenyen sikerült a második helyen behozni az autót, alig három másodpercre maradtam el az elsőtől. A köridők is jók voltak, elégedetten adtam vissza az autót, melyre nagyon vigyáznom kellett, mert már megvan rá a vevő. Remélem ezzel segítettem a döntésben, hogy érdemes megvenni, jó a kocsi.
Végezetül szeretnék azokhoz szólni, akik idén támogattak. Az autóra sajnos nem kerülhetett semmilyen matrica, logó, ez volt a megállapodás, így nem tüntettem fel a neveitek, a támogatók logóit. Ezt szeretném bepótolni az év végi Szilveszter Rally-n, ha kész lesz a kocsi, akkor a régen ígért autóztatást is bepótoljuk. Közel vagyunk, hogy befejezzük az autót.
A hétvégi kaland pedig egy fontos dologra világított rá, amit már régóta hallgatok a menedzseremtől. Lehet, hogy a hátsókerék hajtású autók felé kell fordítanom a karrierem? Nos, ez a közeljövőben kiderül. Tervek vannak, pénz az nemigen, de ugye tudjátok… soha nem adom fel.
